Vastagbéltükrözés – kolonoszkópia
A tápcsatorna endoszkópos vizsgálata
A tápcsatorna betegségeinek megállapításához ma már nélkülözhetetlen eszköz az endoszkópos vizsgálat. A modern endoszkópok olyan száloptikás, hajlékony eszközök, amelyek a tápcsatornában vezetve lehetővé teszik a nyelőcső, a gyomor és a belek megtekintését. Az endoszkópok úgynevezett munka csatornával is rendelkeznek, melyen keresztül mintavételi eszközök és különböző beavatkozásokat is lehetővé tevő manipulátorok vezethetők be a tápcsatornába. Az eszköz végrésze a leghajlékonyabb, ez a két irányító kerékkel minden irányban mozgatható. Az endoszkóp markolati részén lévő gombokkal levegő, víz adagolható és szívó funkció is be van építve, aminek megnyomásával a látást zavarók folyadéktócsák eltávolíthatók. A modern eszközökhöz lábpumpával működtetett vízadagoló is csatlakoztatható, melynek segítségével a megfelelő látást zavaró szennyeződések, vér is lemosható a nyálkahártyáról. Régen az endoszkópok vizsgáló felőli végén egy optika volt és ebben néztük a képet, ma már videoendoszkópokkal dolgozunk, ami az eszközbe épített technika segítségével magas minőségű (HD) digitális képet alkot és azt egy monitoron nézhetjük, valamint képeket rögzíthetünk.
A tápcsatorna vizsgálatára alkalmazott endoszkópok és a vizsgálat neve:
Gasztroszkóp
A nyelőcső, a gyomor és a patkóbél vizsgálatára alkalmazzuk – a vizsgálat neve gasztroszkópia (latinosan gastroscopia) vagy közismert nevén gyomortükrözés.
Kolonoszkóp
A vastagbél vizsgálatára alkalmazzuk – a vizsgálat neve a kolonoszkópia (latinosan colonoscopia) vagy közismert nevén a vastagbéltükrözés.
A kolonoszkóp átlagosan 160 cm hosszú, 12 mm átmérőjű, hajlékony száloptikás eszköz, melyben munkacsatorna (ezen keresztül vezetjük be a manipulátorokat – mint pl. a szövettani mintavételre szolgáló biopsziás fogót vagy a polyp eltávolítására szolgáló hurkot), szívócsatorna, valamint a víz- és levegő (széndioxid) adagolására alkalmas csatornák találhatók. A modern eszközök hajlékonysága (keménysége) változtatható, ami könnyíti az eszköz vezetését a kanyargós vastagbélben.
Ritkábban említett és speciális célokra használt endoszkópok
Duodenoszkóp
A patkóbélbe vezetve az epevezeték nyílásának megtekintésére, leginkább az epevezeték endoszkópos műtéti beavatkozásra használják.
Enteroszkóp
Ritkán a vékonybél vizsgálatára alkalmazzák.
Kolonoszkópia – vastagbéltükrözés
A kolonoszkópia – colonoscopia, amit a hétköznapi nyelvben vastagbéltükrözés vagy béltükrözés néven emlegetnek, a vastagbél vizsgálatára használatos endoszkópos vizsgáló módszer.
A mai modern eszközök már nemcsak a diagnózis felállításában segítik az orvost, hanem segítségükkel kisebb endoszkópos műtétek is elvégezhetők. Ezek közül a legismertebb beavatkozás a vastagbél polipok eltávolítása.
A vastagbéltükrözés célja tehát a betegség megállapítása. A diagnózist a tapasztalt gasztroenterológus a látott eltérések – gyulladás, fekély, bélfali sérv, polip, vérzés – és az azokból vett szövettani minta eredménye alapján állítja fel.
Nagyon fontos terület a vastagbélrákszűrés, mely során a tünetmentes páciensnél végzünk vastagbéltükrözést – kolonoszkópiát abból a célból, hogy megtaláljuk a polipokat, melyekből később vastagbélrák lehet.
A mai modern eszközök már nemcsak a diagnózis felállításában segítik az orvost, hanem segítségükkel kisebb endoszkópos műtétek is elvégezhetők. Ezek közül a legismertebb beavatkozás a vastagbél polipok eltávolítása.
A vastagbéltükrözés célja tehát a betegség megállapítása. A diagnózist a tapasztalt gasztroenterológus a látott eltérések – gyulladás, fekély, bélfali sérv, polip, vérzés – és az azokból vett szövettani minta eredménye alapján állítja fel.
Nagyon fontos terület a vastagbélrákszűrés, mely során a tünetmentes páciensnél végzünk vastagbéltükrözést – kolonoszkópiát abból a célból, hogy megtaláljuk a polipokat, melyekből később vastagbélrák lehet.
Hogyan jelentkezhetek vastagbéltükrözésre?
Jelentkezés személyes vizsgálatra
Milyen előkészületek szükségesek a vastagbéltükrözés előtt?
Orvosi vizsgálat – a vizsgálat előjegyzése
A vastagbéltükrözés egy komoly műszeres vizsgálat, ezért előtte mindenképpen szakorvosi konzultáció szükséges, lehetőleg a vizsgálatot végző gasztroenterológussal. Ennek során a páciens részletes kikérdezése, fizikális vizsgálata segít abban, hogy minden szempontot figyelembe véve eldöntsék a vizsgálat szükségességét, elvégezhetőségét és a technikai kivitelezés körülményeit. Abban az esetben, ha a béltükrözésnek nincs egyértelmű orvosi indoka, célja, akkor nem javasolt a vizsgálat. Másrészről számos olyan helyzet lehetséges, amikor a kolonoszkópia technikailag nem vagy csak fokozott kockázattal végezhető el. Ilyen helyzet lehet például a fenyegető bélelzáródás, a nagyfokú vérzés, a súlyos szívbetegség. Ezekben az esetekben csak kórházban, intenzív orvosi és sebészeti háttérrel és feltétlen szükség esetén lehetséges a vizsgálat.
A gasztroenterológus szakorvossal történő konzultáció során az orvos tájékoztatást ad a vastagbéltükrözés menetéről és kockázatairól. Mindezeket követően az orvos előjegyzi a pácienst a vizsgálatra és meghatározza a szükséges előkészületeket.
Orvosi előkészületek
- vérvétel – általában vérkép, vércsoport, ellenanyagszűrés, véralvadási paraméterek (INR), vesefunkció (KN, Kreatinin), ionok (Na, K) szükségesek
- amennyiben a vizsgálat előtt szükséges, akkor hasi ultrahang vagy CT, MR végzését rendelhetik el
- EKG – amennyiben a vizsgálat altatásban fog történni
- véralvadásgátló gyógyszerek felfüggesztése vagy átállítás injekcióra
- a páciens egyéb állandó gyógyszereinek a vizsgálat előtti napokban és a vizsgálat napján történő szedésének megbeszélése
- antibiotikus védelem meghatározása – amennyiben a páciens olyan betegségben szenved, a vizsgáló orvos elrendeli
- szükség esetén kiegészítő szakorvosi vizsgálat az altató orvossal, kardiológussal vagy más, a páciens tartós betegségét kezelő szakorvossal
- a béltisztítás, hashajtás módjának meghatározása és szükség esetén a készítmény orvosi vényre történő felírása, valamint a diéta megbeszélése
A páciens részéről szükséges előkészületek a vizsgálat előtt
A vizsgálat sikeressége részben azon múlik, hogy milyen hatékony a vastagbéltükrözés előtti béltisztítás. Minél jobban sikerült, a vizsgáló annál pontosabb diagnózist tud mondani, illetve vastagbélrák szűrés esetén annál több polipot képes megtalálni.
Vastagbéltükrözés előtti étrend, avagy mit lehet enni?
A sikeres előkészítés feltétele a megfelelő diéta és hashajtás. Ehhez természetesen a vizsgáló orvos előzőleg tanácsokat ad és különböző készítményeket javasolhat, vagy írhat fel receptre. Már ennek során érdemes az orvossal együttműködni. Mindenképpen jelezzük, ha fokozottan hajlamosak vagyunk szorulásra vagy érzékenyek vagyunk valamilyen készítményre, ha krónikus betegségben szenvedünk (vesebetegség, cukorbetegség). Érdeklődjünk, hogy milyen előkészítőt szánnak nekünk és ennek milyen előnyei/hátrányai vannak. Kérjünk részletes tájékoztatót lehetőleg írásos formában, mert lehet, hogy izgalmunkban egy-egy fontos részletre nem figyelünk. Ha a kérdés eldőlt és kellően tájékozódtunk, akkor innentől a siker jórészt rajtunk is múlik.
Lényeges, hogy a vizsgálatot megelőző 1-2 napon gyakorlatilag rostmentes diétán legyünk. Ez azt jelenti, hogy ne fogyasszunk húst, zöldségeket, gyümölcsöket, magokat. Ehetünk vajas kenyeret, sajtot. Az előkészület alatt végig igyunk nagyon sok folyadékot. A vizsgálat előtti utolsó napon már csak folyékony étrend javasolt. Együnk üres levest, melybe esetleg kevés tészta kerülhet. Ihatunk szűrt gyümölcsleveket, de legpraktikusabb a tea vagy a szénsavmentes ásványvíz. Ha nagyon „éhezünk” nassolhatunk egy kis ropit vagy háztartási kekszet. Természetesen a cukorbetegek és azok, akik nem bírják a koplalást, vihetnek be kalóriát, illetve szénhidrátot (cukrot). Ez lehet cukros tea is, de megfelelő napi 2-3 tápszer fogyasztása (ezek 2 dl-esek, iható kiszerelésben). Utóbbival pontosan tudjuk azt is, hogy mennyi szénhidrátot vittünk be, ami a cukorbetegeknek fontos. Ha fegyelmezetten betartjuk a diétát, nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy a vizsgálat idejére tiszta legyen a belünk.
Vastagbéltükrözés előtti étrend, avagy mit lehet enni?
A sikeres előkészítés feltétele a megfelelő diéta és hashajtás. Ehhez természetesen a vizsgáló orvos előzőleg tanácsokat ad és különböző készítményeket javasolhat, vagy írhat fel receptre. Már ennek során érdemes az orvossal együttműködni. Mindenképpen jelezzük, ha fokozottan hajlamosak vagyunk szorulásra vagy érzékenyek vagyunk valamilyen készítményre, ha krónikus betegségben szenvedünk (vesebetegség, cukorbetegség). Érdeklődjünk, hogy milyen előkészítőt szánnak nekünk és ennek milyen előnyei/hátrányai vannak. Kérjünk részletes tájékoztatót lehetőleg írásos formában, mert lehet, hogy izgalmunkban egy-egy fontos részletre nem figyelünk. Ha a kérdés eldőlt és kellően tájékozódtunk, akkor innentől a siker jórészt rajtunk is múlik.
Lényeges, hogy a vizsgálatot megelőző 1-2 napon gyakorlatilag rostmentes diétán legyünk. Ez azt jelenti, hogy ne fogyasszunk húst, zöldségeket, gyümölcsöket, magokat. Ehetünk vajas kenyeret, sajtot. Az előkészület alatt végig igyunk nagyon sok folyadékot. A vizsgálat előtti utolsó napon már csak folyékony étrend javasolt. Együnk üres levest, melybe esetleg kevés tészta kerülhet. Ihatunk szűrt gyümölcsleveket, de legpraktikusabb a tea vagy a szénsavmentes ásványvíz. Ha nagyon „éhezünk” nassolhatunk egy kis ropit vagy háztartási kekszet. Természetesen a cukorbetegek és azok, akik nem bírják a koplalást, vihetnek be kalóriát, illetve szénhidrátot (cukrot). Ez lehet cukros tea is, de megfelelő napi 2-3 tápszer fogyasztása (ezek 2 dl-esek, iható kiszerelésben). Utóbbival pontosan tudjuk azt is, hogy mennyi szénhidrátot vittünk be, ami a cukorbetegeknek fontos. Ha fegyelmezetten betartjuk a diétát, nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy a vizsgálat idejére tiszta legyen a belünk.
Vastagbéltükrözés előtti béltisztítás
A másik döntő fontosságú lépés a megfelelő előkészítő (béltisztító) készítmény pontos, utasítás szerinti használata. Természetesen ezt az orvosunk írja fel, javasolja, de azért nem árt ismernie a betegnek sem a lehetőségeket és az előkészítés nehézségeit. A legtöbb készítmény a hagyományos hashajtók valamelyike vagy azok kombinációja, illetve különböző természetes hashajtók (keserűsó, gyógyvizek), de egyes helyeken a patika által összeállított készítményt használják. Néhányuk kellemetlen ízű, de van, amelyik semleges, sőt van, amelyik kifejezetten kellemes. A megfelelő hatás eléréséhez rendszerint több liter (3-4) folyadékot kell a szerek mellé fogyasztani, ami a hatóanyagok eredményességéhez szükséges. Előfordulhatnak mellékhatások is, amikre a tájékoztató alapos elolvasásával készülhetünk fel vagy azzal kerülhetjük el. Például főleg a senna tartalmú készítményeknél számítani kell arra, hogy hasi görcsöt okozhatnak. A rosszabb ízű készítmények hányingert, hányást provokálhatnak. Az utóbbi időben egyre jobb előkészítők jelentek meg hazánkban is. Az ideális készítmény a beteg és orvos számára egyaránt az, ami jó vagy legalább semleges ízű, nem okoz nagy hasi görcsöt, kevés és ritka mellékhatással bíró, és természetesen a belet jól kitisztítja. Az előkészítés során a hasmenések kapcsán a híg széklet a végbélnyílást kicsípheti, ezért érdemes kevés “popsikenőcsöt” használni.
A vizsgálat napján a teendők attól függenek, hogy a vastagbéltükrözés altatással vagy anélkül történik. Amennyiben altatással történik, akkor a vizsgálat időpontja előtt 4 órával már a folyadék fogyasztást is abba kell hagyni. Reggeli a vastagbéltükrözés előtt tehát nem engedélyezett. Ha szárad a szája, akkor öblögessen, de már ne igyon semmit. A szokásos gyógyszereket – kivéve a véralvadásgátlókat, beleértve az Aszpirint is – beveheti. Ha a páciens cukorbeteg, akkor külön egyeztetés szükséges.
A vastagbéltükrözés menete
A béltükrözést megelőző vizsgálatok és megfelelően kivitelezett előkészületek után, előjegyzett időpontban kerül sor a beavatkozásra. A vizsgálatot megelőzően még adategyeztetés történik, továbbá lehetőség van a vizsgáló orvostól kérdezni. A vizsgálat előtt beleegyező nyilatkozatot kell aláírni. Amennyiben a vastagbéltükrözés altatásban történik, a páciens az altatóorvossal is találkozik és az altatással kapcsolatos beleegyező nyilatkozatot is alá kell írni. A vizsgálathoz egyszerhasználatos ruhát biztosítunk, a kolonoszkóp bevezetése a ruha nadrágján képzett nyíláson keresztül történik.
A kolonoszkópia egy speciális vizsgáló helyiségben, az úgynevezett Endoszkópos Laborban vagy Endoszkópos Műtőben történik. Amikor a páciens sorra kerül, akkor szólítják és bekísérik az endoszkópos helyiségbe.
A vastagbéltükrözés kellemetlen vizsgálat. Az eszközt felvezetése a kanyargós bélben vongálja a belet. Ahhoz, hogy a vizsgáló haladni tudjon és lásson is, fel kell fújni a belet. A levegő/széndioxid befúvása szélgörcsöt okozhat. Természetesen a vizsgáló igyekszik csökkenteni a kellemetlenségeket a levegő szabályozásával és a bél csavarodását csökkentő manőverekkel. Az altatás előnye, hogy a páciens nem éli meg ezeket. Sokszor kérdezik meg azt, hogy veszélyesebb-e a vizsgálat altatásban vagy több-e a szövődmény. A tanulmányok azt mutatják, hogy altatásban nem hosszabb a vizsgálat és nincs több szövődmény.
Ha altatás nélkül történik a vizsgálat, akkor az endoszkópos szakasszisztens segítségével elfoglalja a megfelelő helyzetet a vizsgáló asztalon, ami a kolonoszkópia esetén először bal oldalfekvés. A vizsgálat során szükség szerint kell változtatni a helyzetet. Leggyakrabban a vizsgálat kezdete után a pácienst megkérjük, hogy forduljon a hátára, majd a technikai szempontoktól függően esetleg a jobb vagy ismét a bal oldalára kell fordulnia.
Amennyiben a vastagbéltükrözés altatásban történik, az altatóorvos asszisztense megkéri, hogy feküdjön fel a vizsgálóasztalra. Ezután vénás kanült helyez be, amelyen keresztül infúziót, altatószert és egyéb szükséges gyógyszert fog kapni. Az egyik kézujj végére úgynevezett pulzoximétert helyeznek fel, ami a vizsgálat során a vér oxigén szintjét folyamatosan méri majd. Vérnyomásmérő is kerül az egyik felkarra és elvégzik a vizsgálat előtti mérést. A mellkasra öntapadó EKG elektródákat tapasztanak, hogy az altatás során a szívműködést is folyamatosan ellenőrizhessék. Ha mindezekkel elkészültek, akkor stabil bal oldalfekvésbe helyezkedik a páciens. Ha minden készen áll, akkor megkezdik az altatószer adagolását. Ha a páciens elaludt, akkor kezdjük a kolonoszkópos vizsgálatot.
A kolonoszkópia során a cél a vastagbél teljes áttekintése, a kóros elváltozások felismerése és szövetmintavétel a további vizsgálatokhoz. Ez úgy történik, hogy a műszer munkacsatornáján keresztül egy szinesgombostűfejnyi minta vételére alkalmas, úgynevezett biopsziás fogót vezetünk be és kicsípünk egy kis darabot a nyálkahártyából. Ez kis vérzéssel jár, de az hamar megszűnik és egyéb veszélye sincs ennek a műveletnek. Az egyértelműen jóindulatúnak imponáló polipokat levesszük és így küldjük el szövettani vizsgálatra. A polipok levétele már jóval komolyabb feladat, hiszen az esetek egy részében a mindössze 3 mm vastag bélfalból is ki kell metszenünk egy részt. A polipok endoszkópos eltávolítása – az úgynevezett polypectomia – műtéti beavatkozás. A lehetséges szövődmények a vérzés és a bél kilyukadása (perforáció). Természetesen a művelet során az orvos mindent megtesz ezek elkerülésére. A kimetszés előtt injekciót ad a polip nyelébe vagy a lapos polipok esetén az alá és így elemeli a nyálkahártyát a bélfal mélyebb rétegétől, csökkentve ezzel a perforáció veszélyét. Ez a manőver a vérzés veszélyét is csökkenti. A polip nyelének csonkját vagy a metszés utáni sebet kis fém klip segítségével zárjuk.
A vastagbéltükrözés után
A kolonoszkópia utáni közvetlen időszakban és a vizsgálat napján aszerint történnek a dolgok, hogy a vastagbéltükrözés altatásban vagy anélkül történik. Ezután a szempontok azonosak.
Az altatás nélküli vizsgálat után megfigyelés csak akkor szükséges, ha a páciensnek panasza van vagy ha endoszkópos műtéti beavatkozás miatt a vizsgáló orvos úgy ítéli meg. Ha székelési inger jelentkezik, ez a toalettben általában rendeződik. Az esetleg szükséges tisztálkodást követően a páciens átöltözhet. Ha panaszmentes elbocsátható.
Altatásos vastagbéltükrözés után általában egy-másfél órás megfigyelés szükséges. Ennek során infúziót kap, ellenőrzik a vérnyomását. A nővér az altatóorvosnak folyamatosan jelentést tesz. A nagyobb rizikójú pácienseket az altatóorvos személyesen is ellenőrzi. Ha lement az infúzió, teljesen éber, panasza nincs, akkor pár korty folyadékot ihat. Ezután a nővér segítségével felkel és átöltözik. Ha minden rendben, az altatóorvos és a vizsgáló orvos is úgy látja, akkor elbocsátható.
Ha a páciens átöltözött és elbocsátható, akkor a vizsgáló orvossal legtöbbször a leletező orvosi helyiségben megbeszélik a szükséges dolgokat. Az orvos elmondja, hogy mit találtak, vettek-e szövettant, történt-e beavatkozás és mikor és mik a további teendők, valamint írásos leletet ad. Ha a vizsgálatról készült fotódokumentáció, akkor az is átvehető. A szükséges gyógyszereket a vizsgáló orvos felírja.
A páciens otthon még érezhet kellemetlenségeket, amik néhány óra alatt megoldódnak. Vastagbéltükrözés után hasfájás előfordulhat, ami tulajdonképpen szélgörcs, ezért ilyenkor célszerű lehet egy kis járkálás, ami segíti a bent maradt levegő távozását.
Vastagbéltükrözés után mit lehet enni?
A vizsgálat után általában egy-két órával már lehet enni. Általában könnyű étel javasolt, a zsíros és fűszeres ételek nem célszerűek. A vizsgálat napján pihenés javasolt. Másnap már lehet dolgozni akkor is, ha altatásos kolonoszkópia történt. Kivétel, ha nagyobb polip eltávolítása miatt az orvos néhány napos fizikai kíméletet javasol. Ebben az esetben a zsíros, csípős ételek kerülése is javasolt 1-2 hétig. Természetesen bizonyos bélbetegségek speciális diétát kívánnak, mint a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás, a diverticulosis (kis bélfali sérvek). A belet szűkítő eltérés esetén folyékony-pépes étrendet írhatnak elő, sőt teljes tápszeres táplálást is elrendelhetnek a bélelzáródás veszélye miatt.
Ha a vizsgálat altatásban történt, akkor aznap a páciens nem vezethet gépjárművet. Az altatás nélküli kolonoszkópia után nem tiltott a gépjárművezetés, de érdemes figyelembe venni, hogy az esetleges hasi diszkomfort és a kiderült betegséggel kapcsolatos gondolatok elvehetik a figyelmünket a forgalomról.
Ha a kolonoszkópia során szövettani mintavétel történt vagy az eltávolított polipot küldték szövettani vizsgálatra, akkor annak eredményével újabb konzultáció lesz szükséges. Ennek során az esetleg megkezdett kezelés és diéta eredménye is megbeszélhető és amennyiben szükséges, a kezelés változtatása is elvégezhető. A szövettani eredmény általában 2-3 hét alatt érkezik meg. Sok magánintézményben van lehetőség soron kívüli szövettani vizsgálatra, aminek természetesen külön díja van.
Alternatív módszerek a vastagbél vizsgálatára
Pácienseim sokszor megkérdezik, hogy van-e valamilyen más, esetleg kevésbé kellemetlen módszer a vastagbél vizsgálatára. Ilyenkor természetesen megbeszéljük a lehetőségeket és elmondom annak előnyeit, hátrányait.
Irrigoszkópia
Ez a régi módszer egy hagyományos röntgen vizsgálat, melynek során kontrasztanyagot pumpálnak a végbélen keresztül a vastagbélbe, majd átvilágítás közben manővereket is végeznek, mint a has nyomása és a testhelyzet változtatása. Közben röntgen felvételek is készülnek. Előnye, hogy nem invazív (nem vezetnek be a vastagbélbe egy műszert) módszer. Hátrányai, hogy nagy sugárterhelést jelent a páciens számára, időigényes, a végbelet nem lehet pontosan megítélni a képeken, mivel a gumicső ott van. Emiatt a vizsgálatot meg kell előzze egy végbéltükrözés. Végül az is hátrány, hogy a felfedezett elváltozásból nem lehet szövettant venni. Tehát, ha ezzel a módszerrel olyan elváltozást látnak, amiből szövettant kell venni, akkor a vastagbéltükrözés nem kerülhető el.
Ma már csak kevés helyen végzik ezt a kevésbé korszerű vizsgálati módszert.
Virtuális kolonoszkópia (CT vagy MR colonographia)
Ehhez is szükséges a vastagbél előzetes tisztítása és persze a diéta is. Ez tulajdonképpen egy CT vagy MR vizsgálat, mely során egy gumicsövet vezetnek a végbélbe, azon keresztül levegőt fújnak be, hogy ne essen össze a bél. Ezután CT/MR felvételeket készítenek. A képeket egy számítógépes szoftver segítségével rekonstruálják és értékelik. Előnye, hogy nem invazív (nem vezetnek be a vastagbélbe egy műszert) módszer, de a azért meg kell említeni, hogy levegőbefúvás hasonlóan kellemetlen, mint a kolonoszkópiánál. Hátránya, hogy jóval kevesebb 5 mm-nél kisebb polipot vesz észre, mint a kolonoszkópia. További hátrány, hogy a végbelet nem lehet pontosan megítélni a képeken, mivel a gumicső ott van. Emiatt a vizsgálatot meg kell előzze egy végbéltükrözés. Végül az is hátrány, hogy a felfedezett elváltozásból nem lehet szövettant venni. Tehát, ha ezzel a módszerrel olyan elváltozást látnak, amiből szövettant kell venni, akkor a kolonoszkópia nem kerülhető el.
Vastagbél kapszula-endoszkópia
A kapszula endoszkópia a jövő ígéretes módszere. A páciens egy nagyobb gyógyszernek megfelelő kapszulát nyel le és az folyamatos felvételeket készít a tápcsatornán keresztül haladva. Az információt egy vevőegység rögzíti, majd a képeket egy gasztroenterológus szakorvos értékeli. Ezt a vizsgálati módszert először a vékonybél vizsgálatára alkalmazták, mert annak nagy része nem volt elérhető az endoszkópokkal. Később kifejlesztették a vastagbél kapszulát is, ami a szűrővizsgálat tekintetében ma már alternatíva. A polipok megtalálása tekintetében azonban még nem éri el a kolonoszkópia pontosságát.
Előnye, hogy nem invazív (nem vezetnek be a vastagbélbe egy műszert) módszer.
Hátránya, hogy szűkület esetén elakadhat és akkor csak műtéttel lehet eltávolítani. Ezért ha szűkületre van gyanú, olyan kapszulát (“patency capsula”) kell alkalmazni, ami elolvad egy idő után, így nem fenyeget az elakadás veszélye.
Ennél a módszernél is hátrány, hogy a felfedezett elváltozásból nem lehet szövettant venni. Tehát, ha ezzel a módszerrel olyan elváltozást látnak, amiből szövettant kell venni, akkor a kolonoszkópia nem kerülhető el.
Hogyan jelentkezhetek vastagbéltükrözésre?
Jelentkezés személyes vizsgálatra