A belek heveny vérkeringési zavarát az esetek döntő többségében beleket ellátó verőerekben elakadó vagy ott keletkező vérrög, illetve a visszerekben kialakuló trombózis okozza. Hajlamosító tényezők lehetnek a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a súlyos érelmeszesedés és számos gyulladásos, illetve vérképzőszervi betegségek, de szerepet játszhatnak bizonyos gyógyszerek (digitálisz, vízhajtók, fogamzásgátlók stb.) is. Mintegy 30%-ban nem az ellátó erek elzáródása, hanem az általános vérkeringés heveny zavara – pl.: szívelégtelenség, nagy szívműtétek, egyéb súlyos állapotok – miatt nem jut elég vér a belekhez. A hirtelen kialakuló vérellátási zavar az érintett bélszakasz elhalásához vezethet, súlyos hasi katasztrófát okozva.
A vezető klinikai tünet a hasi fájdalom, mely görcsös, majd állandósuló, lehet körülírt vagy az egész hasra kiterjedő. Időtartama általában rövid, a hosszabb fájdalom erősödése idült vérkeringési zavarra rakódó verőeres trombózis jele. A fájdalom nem mindig ismerhető fel súlyos, tudatzavarral járó állapotokban és az általános vérkeringési zavar okozta esetek 20%-ában hiányzik. Jelentkezhet láz, hányás, hasmenés és véres széklet is. A visszeres trombózis enyhébb lefolyású, a fájdalom időszakos és napokig-hetekig eltarthat. A hasi nyomásérzékenység, izomvédekezés, kiszáradás és az egyre romló általános állapot bélelhalásra utal.
A diagnózis felállításában a vérvétel nem ad pontos adatokat, de jelzi a betegség súlyosságát. A hasi röntgen gázos beleket mutat. A hasi ultrahang jelezhet érszűkületet és egyéb eltérést igazolhat. A hasi komputer tomográfia (CT) az érintett bélszakasz falának megvastagodását – jellemző az ún. „ujjbenyomat” a bélfalon – és a hasi érben levő trombózist jól ábrázolja. A legfontosabb vizsgálómódszer a hasi erek „érfestése” (angiográfia), mely során azonosítható az elzáródás helye.
A kezelés alapja az azonnali infúzió, antibiotikum elkezdése, oxigén adása, a véralvadás-gátlás és gyomorszonda behelyezése orron keresztül. Ha csak egy ér záródott el és elérhető a vérrög, lehetőség van az érfestés során katéteres beavatkozásra. Ennek során a szűkült ér tágítható, esetleg ér-protézis (stent) behelyezhető. Ha több ér beteg, az állapot súlyos és felmerül a bélelhalás gyanúja, akkor csak a sebészi megoldás jöhet szóba. A műtét során a vérrög eltávolítása, a beteg ér plasztikája, pótlása mellett az esetleg elhalt bélszakasz eltávolítása a feladat.
Forrás: Dr. Demeter Pál PhD Gasztroenterológus Főorvos
